Ezt szó szerint nem láthatták Az Árulók nézői: „Volt olyan játékos, akinek poszttraumás stressz szindrómája lett tőle”
Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban kulisszatitkairól most Árpa Attila mesélt.
Itt nincs haverkodás!
Aki szerepelt már Az Árulókban, később arról mesél, hogy az RTL taktikai-pszichológiai realityje egy pillanat alatt beszippantja az embert, és egy idő után a valóság elkezd összemosódni a játékkal. „Nyilván nálam más a helyzet, mert nekem lényegesen több szabadságom van, tudok beszélni a stábtagokkal, ott a feleségem, a telefonom. Ám tény és való, hogy mi mindent megteszünk azért, hogy a résztvevők ne tudjanak kizökkenni, még akkor sem, ha akarnak. Ezért sem kontaktálhatnak kamerán kívül – magyarázza a kastély ura, Árpa Attila, akinek rengeteg ismerőse, kollégája és barátja szerepelt már Az Árulókban. – Persze mindenki megpróbált odajönni, beszélgetni, pacsit vagy egy ölelést adni, de mi ezt nem engedjük. Tulajdonképpen azt a világot, amiben ők kénytelenek élni, megpróbáljuk olyan szinten fenntartani, hogy a legapróbb részletre is odafigyelünk. Például erre is. Nincs olyan, hogy átmegyek civilbe, és röhögcsélni kezdek egy játékossal, még akkor sem, ha az illető a való életben jóbarátom.”
Félelmet keltő parfüm
Amikor beköltözik a kastélyba, a várúr magával viszi a parfümgyűjteménye egy részét. Ezek a grófi lakosztályba, egy vitrinbe kerülnek, és Árpa Attila mindennap az öltözékéhez vagy az alkalomhoz illően választ magának illatot.
„A parfümből is érdekes eszköz lett. Nyilván a nézők nem láthatják és érezhetik, de amikor a kerekasztal-szertartásnál a játékosok mögött sétálok, és egy nagyon intenzív, bőrszerű illat van rajtam, az bizony hatással tud lenni a helyzetre és a hangulatra.
Volt olyan játékos, aki elmesélte, hogy egyszer, a forgatás után valahol megérezte azt az illatot, amit Az Árulókban viseltem, és poszttraumás stressz szindrómája lett tőle.
Bundában a napon
„A műsorban látott ruhákért egy csodás stylist felel. Ő állítja össze, varratja meg és fejleszti az öltözékeket, ha ezt látja jónak – magyarázza Árpa Attila. – Minden évadban más szettjeim vannak. Én csak akkor szólok bele, ha valamelyik ruhadarab nagyon nem tetszik, vagy bármilyen formában előnytelen a feladathoz.
Azt is hozzá kell tennem, hogy ezt ritkán teszem, mert én azt is szó nélkül megcsinálom, ha órákon keresztül kell ülnöm egy bőrkanapén a negyven fokban, miközben egy vastag irhabéléses bőrdzsekit, kesztyűt és kalapot viselek.
Nyugodalmas éjszakák
Míg a játékosok zöme aggodalommal a szívében hajtja álomra a fejét a kastélyban, ha egyáltalán el tud aludni, a várúrnak ezzel nincs semmi problémája. Elárulta, hogy úgy alszik, mint a bunda.
„Fontos, hogy kipihenjem magam, mivel általában én vagyok az első, aki megérkezik a helyszínre. Nekem már ott kell lennem, amikor a többiek jönnek reggelizni, és egészen a konklávé végéig fent vagyok. Mi nem tudjuk, hogyan döntenek a résztvevők, és ilyenkor teljes öltözékben ott kell ülnöm, hogy megvárjam, kellek-e, vagy sem.”
Még sokáig legyen hű…
Árpa Attila nem tagadja, nagyon örül, hogy van egy hű társa, aki jóban-rosszban mellette áll. „Leopoldot nagyon régóta ismerem, ha jól számolom, lassan 432 éve. Remélem, még legalább ennyi ideig velem tart ezen a csodálatos és hátborzongató úton.”