Terhessége második trimeszterében jár a DWTS táncosnője, és mivel jól érzi magát, gond nélkül utazhatott Párizsba az édesanyjával. Ez már hagyomány náluk.

Édesanyja régi álma volt eljutni a francia fővárosba, meséli Stana Alexandra, és ez idáig háromszor voltak ott együtt. „Az egyik évben úgy döntöttünk, hogy inkább Firenzébe megyünk, ami persze gyönyörű volt, de megbeszéltük, mi inkább Párizsnál maradunk…”

Visszavágyott Párizsba

És honnan ez a rajongás? – kérdezzük tőle. „Ez egy szép történet. Anyukám még fiatal korában járt kint, és azóta vissza­vágyott oda. Viszont gyerekkoromban nem engedhettük meg magunknak, hogy utazzunk.

Hamar elvesztettük az édesapámat – én nyolcéves voltam –, és anyukámnak egyedül kellett gondoskodnia rólam. És akkor megfogadtam, hogy ha felnővök, mindent meg fogok tenni azért, hogy egyszer elvigyem magammal Párizsba.

Négy éve ez össze is jött… Ezt kapta tőlem a születésnapjára. Ebből pedig hagyományt csináltunk. Mondjuk, jövőre már biztosan nem kettesben megyünk!” – mondja nevetve a táncosnő.

„Szigorúan nézve már most is hárman voltunk. Még meg sem született a kisfiam, de már egy világjáró, előbb Róma, most meg Párizs.”

„XS-es méretről L-esre ugrottam”

Alexandra a huszonegyedik hétben jár, különösebb panaszai nincsenek, így a repülőutat és magát a kintlétet is jól viselte. „Napi húsz-huszonkétezer lépést tettünk meg. Azért néha le kellett ülnöm pihenni egy kicsit. Érzem a derekam, ami számomra új, de persze érthető, hiszen máshova került a súlypontom. És még nincs is olyan nagy hasam! Illetve figyeltem arra, hogy sok vizet igyak, és hogy egy étkezést se hagyjak ki, nehogy összeessek. Meg hát Párizsban iszonyat jókat lehet enni!

Ebből a szempontból is szerencsés vagyok, hogy semmilyen ételtől, szagtól nem vagyok rosszul, így azt rendeltem, amit csak akartam.

Francia hagymalevest – ami bakancslistás volt –, crème brûlée-t, steaket sült krumplival. Meg nagyjából egy kiló édességet befaltunk. Halkan jegyzem meg, már most nem jön fel rám semmi… – jegyzi meg mosolyogva. – XS-es méretről L-esre ugrottam, ami persze nem tragédia, csak már nehéz jó ruhákat találni. Párizsban azért sikerült! Több plázában is megfordultunk anyukámmal.”

„Nekem csak ő van”

Korábban már jártak a Louvre-ban, a Notre-Dame-ban, felmentek az Eiffel-toronyba, tehát a legtöbb kötelező programot letudták, ezért most sokkal kényelmesebbre vették a tempót. „Kicsit olyan volt, mintha Budapesten sétálgatnánk. Ellátogattunk a kedvenc helyeinkre, nem kapkodtunk, csak élveztük, hogy együtt lehetünk. Rengeteget beszélgettünk, nevettünk. Nekünk anyukámmal kimondottan szoros kapcsolatunk van, naponta többször beszélünk telefonon, rendszeresen találkozunk. Ha a munkabeosztása engedi – a kereskedelemben dolgozik, egy nőiruha-osztály vezetője –, gyakran vigyáz a kiskutyánkra is.

Mindenben számíthatunk egymásra, és félve mondom ki, de nekem csak ő van… Ennek köszönhetően nagyon féltjük egymást

– magyarázza.

Szandi gyönyörű kismama

„Például amikor megtudta, hogy várandós vagyok, hogy nagymama lesz, amellett, hogy elképesztően boldog volt, iszonyatosan elkezdett aggódni, hogy ’ugye minden rendben lesz?!’ Én is ilyen vagyok. Mi módjával örülünk csak… Egyébként ez az oka annak is, hogy csak diszkréten mesélek a babavárásról. Én azt mondom, legyen meg minden vizsgálat, hadd nyugodjunk meg, aztán biztosan megered a nyelvem” – teszi hozzá mosolyogva Szandi, aki boldogabb nem is lehetne születendő gyermeke apjával.