Az egész család lelkesen készül Malek Miklós 80 éves jubileumi koncertjére, ami szeptember 19-én lesz a Kongresszusi Központban. Az egyik próbára mi is beleshettünk, és beszélhettünk az ünnepelttel, a lányával, Malek Andreával és az unokájával, Lénával is.

Malek Andrea: „Nem áll messze tőlünk a szentimentalizmus”

Az énekes-színésznő szerint az ő édesapja mindig is vérbeli művészszülő volt. „Ha nem koncerten volt, akkor turnézott, vagy ha mégis otthon volt, akkor pedig hangszerelt és dalokat írt. Így aztán az első élményem az az, hogy állok a járókában, és nézem, ahogy trombitál. És hogy az nagyon hangos volt, én pedig próbáltam egyáltalán felfogni, hogy mit csinál. Ő ugye trombitásként végezte el a Zeneakadémiát. Szóval én is rögtön belecsöppentem a zene világába. Más alternatíva aztán nem is jutott eszembe, hogy mihez kezdhetnék, bár a kertészkedés vagy a lakberendezés érdekelt volna. Ahogy mondani szoktam: állástalan kertész maradtam, aki fejben kertészkedik. De a zene az anyanyelvem lett, és sokáig azt hittem, hogy mindenki így él.”

Andrea sok mindenben hasonlít az édesapjára. „Tőle örököltem, hogy olykor nagyon morgós és szkeptikus tudok lenni, de nem áll messze tőlünk a szentimentalizmus sem, mindketten nagyon át tudjuk adni magunkat a zenének. A muzsika egy metakommunikatív nyelv, a jó és a rossz érzéseket úgy közvetíti, hogy annak tulajdonképpen senki emberfia nem tud ellenállni” – magyarázza Malek Andrea.

Az énekesnő a lányában is látja az édesapját. „Ugyanaz a vagányság van bennük. Ez bátorságra és szakmai tudásra is épül. A zenében is mindketten nagyon vagányak, Léna ezenkívül nagyon céltudatos is. Már másfél éves korában láttam rajta, hogy színpadra termett, mostanra pedig megvan a szakmai tudása is ahhoz, hogy a szárnyaink alatt elinduljon a saját útján. Leginkább a példámmal tudom tanítani őt, és tudom, hogy tőlem is lát jót is és rosszat is. 16 éves lesz novemberben, úgyhogy amit eddig nem tudtam neki átadni, azt már nem nagyon fogom tudni.”

Andrea már nagyon készül édesapja ünneplésére. „A közös estünkből fogok énekelni, illetve az édesanyám nyolcvanadik születésnapi koncertjén is volt egy dal, amit az öcsémmel énekeltünk, csak akkor Lencsi még a páholyban ült, most viszont már eljött az idő, hogy ő is kiálljon velünk a színpadra.”

Lochmann Léna: „Úgy éreztem, nekem mindent rögtön tudnom kell”

Lénára sokan mondják, a profilja nagyon hasonlít a nagypapáéra. De persze nem csak a külsejét örökölte tőle. „Mindig egy barlangnak tekintettem a nagypapám stúdióját, ami a házunkban van. Hihetetlen jól felszerelt, és tele van emlékekkel azokból az időkből, amikor én még meg sem születtem. Mindig ott olvasgattam, nézegettem a képeket. Káprázatos, hogy mennyi mindent elért! Mindig hallgattam, hogy miket csinál a stúdióban, akár kintről, ami kihallatszott, mindig elvarázsolt. Aztán volt, hogy bemehettem, néha ültem a térdén, meghallgattam, miket hangszerel, és olykor tőlem kérdezte, hogyan is nevezze el a darabjait. Már gyerekként bevont az alkotás folyamatába, és ennek nagyon örülök.”

Léna konzervatóriumba jár, sok év hegedülés van mögötte. „Biztosan én is a zene útján fogok továbbmenni az életemben. A történelem, az idegen nyelvek és a divattanácsadás is érdekelne, de ezekkel valószínűleg úgy leszek, mint édesanyám a kertészkedéssel. A ruhatárunkat egyébként sokszor egyesítjük anyuval, és neki gyakran adok divattanácsokat. Kívülről fújom a ruhatárát, pontosan meg tudom mondani, mihez mit vegyen fel, és azt honnan vegye ki – mondja nevetve. – Amikor anyu otthon énekórát tartott, mindig figyeltem, aztán egyedül kipróbáltam, amiket a tanítványának mondott. Szóval nagyon sokat tanultam tőle úgy is, hogy nem is tudott róla. Egy ilyen nagy, híres és tehetséges családban nem könnyű felnőni. Volt egy olyan érzésem, hogy nem folyamatosan, apránként kell fejlődnöm, nekem azonnal kell tudnom mindent. Ma már nagyon-nagy öröm, ha velük léphetek fel, még úgy is, ha én egyébként még tanulok. A nagypapám 80 éves koncertjén is nagyon szeretnék jól teljesítsen. Mi tényleg megtiszteljük őt ezen az estén. Hegedülni fogok egy darabot, amit ő írt, és vele fogom eljátszani.”

Malek Miklós: „Szülőnek lenni állandó aggódás”

Szinte hihetetlen, hogy az idősebb Malek Miklós már 80 éves lesz. „A kort az ember kívülről másként látja, mint belülről: hajlamosabb fiatalabbnak gondolni magát. Így vagyok ezzel én is. Nem vagyok divatos arc, én egy zenei ember vagyok, karmester, zeneszerző, akinek elsősorban a muzsikája a fontos, de nyilván az ember fizikai állapota is kihat a szellemire, ezért rendszeresen úszom. Lehet, hogy az interjúnk után is elmegyek a Duna Arénába, és leúszom a métereimet – mondja a mester, a zenész család feje. – A szülővé válás rögtön magával hozza azt, hogy onnantól kezdve az ember aggódik a gyerekeiért. Nálunk mindenki a zenét választotta, de senkinél sem erőltettük ezt. De nyilván az aggodalmunk a zenei pályájukat is végigkísérte már a növendékkoncertektől kezdve, és ez már nem is fog változni élethossziglan. A nyár most a munkáról fog szólni, a koncert összeállítása nem kis feladat. A legnehezebb azt eldönteni: mi maradjon ki.”