A 18. és 19. század fordulójának egyik legnépszerűbb hazai művésze Dankó Pista volt, dalai a fél világot meghódították. Az élete kész regény, ami bizony színpadra kívánkozik.

1. Dankó Pista cigányzenész családba született 1858. június 14-én szülei első gyermekeként. Ugyan az István nevet kapta, de soha nem használta így, ő mindig Pista volt.

2. Kilencéves korában elveszítette az édesapját, és gyakorlatilag rögtön családfenntartóvá kellett vállalnia, hogy biztosítsa édesanyja és három húga megélhetését. Vályogvetőként dolgozott, emellett pedig csak kevés ideje jutott hegedülni tanulni. Egy rokonától vett leckéket, aki azonban nem tartotta elég virtuóznak, és két hónap után elküldte. Dankó később úgy komponált, hogy még a kottát sem ismerte.

3. Apja korai halála miatt az iskolából mindössze három elemit tudott elvégezni, azonban az olvasás lett az egyik szenvedélye. Kedvenc írói Victor Hugo, id. Alexandre Dumas és Jókai Mór voltak.

4. 15 éves korában már cigányzenekart alapított, Szegeden és környékén léptek fel olykor kávéházakban, máskor a tanyavilágot járva. A fellépésekért cserébe sokszor nem pénzt, hanem ételt kaptak.

Szerelmi élete is regénybe illő.

5. Gyakran járt ugyanis fellépni Joó Ferenc arcképfestő tanyájára, ahol beleszeretett a házigazda lányába, Ilonkába. Néhány év elteltével úgy döntött, annak rendje és módja szerint megkéri a lány kezét. A zord apa azonban elzavarta, de szerelme zálogául Ilonka egy fehér rózsát adott a fiúnak. Pista még kétszer próbálta megkérni Ilonka kezét, ám végül csak harmadik nekifutásra, 1880-ban házasodtak össze templomban. Pistának és Ilonkának két gyermeke született, sajnos a felnőttkort egyikük sem érte meg.

6. Első nagyobb sikerét 1885-ben aratta a Zúg a szélvész, háborog a Balaton című dalával, amivel megnyerte az Új Idők című folyóirat pályázatát, amit Pósa Lajos verseinek megzenésítésére írtak ki. Egy évvel később már a fővárosba szerződött.

7. Budapesten nem más lett Dankó Pista mentora, mint a nemzet csalogánya, Blaha Lujza. A művésznő olykor saját szerepeibe is beleírattatta Dankó nótáit, annyira rajongott érte.

8. Pósa Lajos közbenjárására számos népszínmű betétdalát írta, szerzeményeit pedig a kor legismertebb színészei énekeltek. 1890-ben saját daltársulatot szervezett, amivel még a cári udvarba is eljutott. Oroszországi sikereiről él egy anekdota, ami szerint Miklós cárnak annyira tetszett az előadása, hogy egyik briliánsgyűrűjét ajándékul Dankó ujjára húzta. A jelen lévő vendégek követni kezdték a példáját, és egymás után húzták a drága gyűrűket a prímás ujjára, ő pedig állítólag ezt mondta: „Ó, istenem, miért csak tíz ujjat adtál nekem?”

9. 1903-ban Dankó Pista tüdőbajban halt meg felesége, Ilonka kezei között, de halálos ágyánál Pósa Lajos és Gárdonyi Géza is tiszteletét tette. Testét a szegedi múzeum előtt ravatalozták fel. A muzsikus temetésén 500 cigányzenész játszotta egyik leghíresebb nótáját, az Eltörött a hegedűm-et és egyéb szerzeményeit.

10. Az Operettszínház idén március 16-án mutatja be a Dankó Pista nagyoperettet az MVM Dome-ban. Az előadásban háromszáz cigányzenész játszik majd, a rendező Bozsik Yvette. A címszerepet Sándor Péter alakítja, Blaha Lujza bőrébe Fischl Mónika bújik, az anyacárnét Oszvald Marika formálja meg, de feltűnik a produkcióban Nótár Mary is.