A hazai színházi és filmes élet egén Dajka Margit neve örökké fénylő csillagként ragyog, mégsem vágyott soha arra, hogy dívaként tekintsenek rá. Meg akart maradni annak az egyszerű asszonynak, akinek mindig is tartotta magát.

Egyik legendás­ interjújában, amit Molnár Gál ­Péternek adott a Mestersége: színész című sorozatban, még azt is kikérte magának, hogy művésznőnek hívják. „Először is nem vagyok művésznő, ne vicceljen velem, Margit vagyok, és Margit néni, legyen szíves, ne szólítson művésznőnek” – mondta Dajka Margit.

Nagyon érzékeny ember volt

Az előbb említett interjút a Kossuth-­díjas színésznő életének 75. évében adta. Férjéről, Lajtos­ Árpádról is beszélt, miután a riporter rákérdezett, jó-e a házassága. „Az nem kifejezés, egy nagy, csodálatos barátság, szeretet, megértés. Szóval minden, amire szükségünk van, azt otthon megtalálom – felelte Margit. Molnár Gál pedig tovább firtatta: van-e a házasságának köze a művészethez, tud-e abban a férje segíteni. – Hát annyiban, hogy nagyon hiszek az uram jó ízlésében. Kedves, okos ember, művelt ember, és nagyon sokban segít – folytatta a színésznő. Azt is elárulta, miért elengedhetetlen számára, hogy rendben legyen a magánélete, és otthon biztos hátország várja. – Hát ez azért fontos, mert az ember onnan viszi a színpadra az életét. Túlzottan érzékeny ember vagyok, úgyhogy ami történik velem otthon vagy bárhol, azt mindig beviszem, és akkor csodálkoznak: ’Ó, tegnap milyen kedves volt, meg itt nevettünk’, ma meg milyen… Az ember, mint egy csodatarisznyát, úgy viszi magával azokat a dolgokat, amik napközben történnek vele otthon, az utcán, mindenütt.”

Megtanította az urát is

A beszélgetésben a hétköznapjairól is mesélt, és arról milyen fontos számára a gasztronómia. „Olvasok, keresztrejtvényt fejtek, főzök. Azt nagyon szeretek: főzni. Nagyszerű kikapcsolódás. Jó hazamenni, különösen manapság, megteríteni az asztalt a szép fehér abrosszal. Pár szál virág az asztalon, gőzölög a leves. Ez valami csodálatos nagy békességet nyújt. Ez egy olyan jó hangulat! – magyarázta Margit. – És akkor a család leül, ízlik nekik, és azt mondják, hogy ’hiába, azért kevés nő tud így főzni.’ Azt nagyon jólesik hallgatni – magyarázta. A beszélgetés egy későbbi pontján pedig az estéiről mesélt. – Ha nem dolgozom, akkor hazamegyek. Ilyenkor az uram főz. Megtanítottam egy pár ételre, és már jobban csinálja, mint én. Akkor azt megmelegítem, megvacsorázom. Fölveszek egy tógát, egy bő hálóinget, leülök, és elgondolkozom azon, hogy mit csináltam, és hogy mi volt. Agyontöprengem magam, agyonkomplikálom az életemet. Például ez lesz most is, ha hazamegyek innen…”

Legendás jelenet

Dajka Margit imádott piacra járni, szerette maga összeválogatni, milyen hozzávalókból készíti az ételt. Tárkonyos bableveséről csak szuperlatívuszokban beszéltek azok, akik olyan szerencsések voltak, hogy megkóstolhatták. Kollégái olykor kaptak a zseniális háziasszony főztjéből. A Szindbád című film egyik ikonikus jelentében is feltűnik a színésznő. Majmunkát, a főhős egykori szeretőjét formálja meg. Megeteti Szinbádot, akit Latinovits Zoltán alakított. Aki látta a filmet, biztosan sohasem felejti ezeket a perceket, azt viszont már kevesen tudják, hogy a felvételhez maga Dajka Margit készített húslevest. A stáb pedig nyálcsorgatva várta, mikor ehetik meg az ínycsiklandó ételt. A végső változatban azonban nem a színésznő főztjét láthatták a nézők, ugyanis az operatőr, Sára Sándor úgy ítélte meg, hogy nincsenek eléggé nagy zsírfoltok a leves tetején, ezért végül lenolajjal felöntött, színezett vizet használtak a forgatáshoz.