Nincs, akinek a Törley név hallatán ne a pezsgő jutna eszébe. Pedig a márka mögött ott az ember, aki igen fiatalon pezsgőgyárat alapított, felépített egy birodalmat, és úttörő volt sok téren. Ám Törley József története mégsem happy end.

Már a huszadik század elejére fogalommá volt a Törley név, a gyöngyöző ital pedig a jókedv, az ünnepi alkalmak, a magasztos események kísérőjévé lett. Tulajdonképpen ma is az. Mindez egy embernek köszönhető, Törley Józsefnek, akinek jelmondata így hangzott:

Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt.”

22 évesen alapította a gyárát

1858-ban jött világra Szabadkán. Szüleinek hat gyereke született, közülük három fiú és egy lány érte meg a felnőttkort. József a grazi kereskedelmi akadémián tanult, ott találkozott Theophil Roedererrel. A francia pezsgőgyáros később francia–német nyelvű levelezőként alkalmazta Reims­ben, ahol a fiatalember megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával. Dolgozott más cégeknél is, majd alig 22 évesen gyárat alapított a francia városban. Mindössze 24 éves volt, amikor egy magyarországi körútján felismerte Budafok kiváló adottságait a pezsgőgyártásra: szőlőst, présházat és egyéb építményeket vásárolt. 1882. augusztus 1-jével pedig a reimsi gyárát áttelepíttette Budafokra. A rohamosan fejlődő Budapest és a Monarchia kiváló piac volt, a Duna és a vasút pedig áruszállításra remek. A gyárat tucatnyi teherszállító hozta Budapestre, rajta a felirattal: Törley – fél Európa megismerte a nevet. A későbbi pezsgőkirály már akkor tisztában volt a reklám erejével, nagyon korán kiválóan is alkalmazta.

Agyafúrt üzletemberré vált

1905-re a gyár a monarchia legnagyobb pezsgőgyárává vált. Rengeteg embernek adott munkát, a tulajdonos dúsgazdag lett. Budafokon, a gyára mellett kastélyt épített, meg egyet a feleségének is. Nem csoda, hogy Ferenc József nemesi rangot adományozott neki. A király a Törley márkával egész biztosan találkozott, hiszen az utakat ezzel a névvel és emblémával ellátott autók járták. Ugyanis az üzletember a gyorsabb, biztonságosabb szállítás érdekében céges teherautókat vásárolt, Magyarországon szintén elsőként.

Mindenütt reklámozták az italt, és rengeteg, a legjobb grafikusok által készített művészi plakát, menülap hirdette, Törleyt inni elegáns, sőt szexi.

Gyerekei nem érték meg a felnőttkort

Minden technikai újítás vonzotta, az autók különösen. Övé volt a harmadik, más információk szerint az ötödik jogosítvány Magyarországon. Nevéhez köthető az első budapesti közlekedési baleset is. Az áldozata Czolits János utcaseprő lett, aki nem ugrott el időben a pezsgőgyáros automobilja elől, hiszen abban a lovas kocsis időben senki sem számított ilyen járműre. Nagy baj nem történt, Törley kifizetett háromnapi munkabért, és grátisz adott pár üveg pezsgőt is. Ezzel az ügy, mivel törvényi szabályozása akkor még nem volt az autós közlekedésnek, le is zárult.

Az üzletember magánélete felemásan alakult. 1885-ben megnősült, egy gazdag budafoki nemes lányt, Sacelláry Irént vette feleségül. Házasságuk ugyan boldog volt, de egy gyerekük sem érte meg a felnőttkort. 1907-ben, a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, ám az eseményt az alapító nem sokkal élte túl: július 28-án Belgiumban, egy oostendei nyaralás közben a vakbélgyulladása perforálódott, amibe mindössze 49 évesen belehalt. Özvegye a kastélyuk fölött hatalmas mauzóleumot építtetett. Hazánk egyik legnagyobb síremlékét az 1950-es években feldúlták, ékszerek után kutatva a sírban. A maradványokat egy helyi temetkezési vállalat emberei szállították el egy pesti köztemetőbe, több adat erről nem ismert. A gyárat és a vagyont bátyjainak fiúgyermekei örökölték, akik ragaszkodtak a megszokott minőséghez. A történelem viharai azonban a pezsgőgyárat sem kímélték: 1944-ben bombatalálat érte az üzemet, 1949-ben pedig államosították.

Kiemelt kép: Archív