Mindketten zenész családból származnak, de Gigi egészen fiatalon, 16 évesen futott be. „Amikor apu felfedezte, hogy van tehetségesem a zenéhez, onnantól nem volt kérdés, hogy mindent megteszek, hogy az álmom valóra váljon. Rengeteg zeneiskolai órára jártam, saját stúdiót építettem a házunknál ‒ sorolja. – Édesapám zenekart alapított nekem, és minden körülményt biztosítottak édesanyámmal, hogy fejlődni tudjak.”
Névtelenül adakozik
Gigi hatéves korától énekesnő akart lenni, és hogy az lett, mondja, annak a támogató közegnek köszönhető, amilyet mindenkinek kíván. „A családom és a baráti köröm szűkebb része sosem hagyott cserben. Szerencsém van, mert annyi emlékem van, hogy ha Bella már annyi idős lesz, rengeteget fogok tudni mesélni neki. Őt is arra nevelem, hogy kedvesnek és segítőkésznek kell lenni ‒ mondja, de nem csak jó szóval, szép példával is neveli a kislányát. Igaz, nyilvánosan nem szeret a jótékonykodásról beszélni, szerinte annak nem sok köze van a hírnevéhez. – Nem gondolom, hogy mindent ki kell tenni az ablakba, hogy az embert megdicsérjék azért, mert jótékonykodik, vagy éppen segít egy hajléktalannak vagy egy rászorulónak. Szerintem mindenki a saját lehetőségei szerint kell, hogy tegyen a világ rászoruló részéért. Hiszek abban, hogy amit adunk, azt vissza is kapjuk. Ha mindenki csak egy kicsit segít, akkor semmi gond nem lesz ‒ mondja gyermeki lelkesedéssel, és bár sosem kérkedik azzal, hogy milyen módon szokott segíteni, sokan tudják róla, hogy évek óta ő a Cipősdoboz-akció arca. – Nekem ez nem büszkeség, hanem természetes cselekedet. Ha kicsit hozzá tudok járulni ahhoz, hogy a világ jobb legyen, annak nagyon örülök.”
Megküzdött az álmaiért
Kökény Attila számára a Megasztár hozta meg az ismertséget, és hogy ma az ország egyik legnépszerűbb előadója, azt nem csak a tehetségének, a kitartásának is köszönheti. Pontosan tudja, milyen küzdeni egy kisfiú álmaiért, ő maga is gyerekkora óta dolgozott érte – nem véletlen, hogy a napokban éppen egy kisfiún segít. Attila zenész családban nőtt fel, kis korától arra vágyott, hogy nagyszínpadon léphessen fel. „Egész gyermekkoromban sok szeretet kaptam a szüleimtől, és szépen teltek azok az évek. Aztán sajnos amikor 14 éves voltam, a szüleimnek volt egy autóbalesete. Ez rosszul érintett… – érzékenyül el. – A legfőbb motivációm mindig a zene iránti szeretet volt. A Megasztár előtt sokat dolgoztam külföldön, évekig hajókon, éjszakai bárokban is – mondja, és igaz, hogy már 35 volt, de beérett a sok munka gyümölcse, 2010-ben ő lett az Év Hangja. Most egy beteg kisfiú, Móricz Levente küzdelmében igyekszik segíteni: családjával, barátaival gyűjtötték, adományozták a 3 millió forintot, amiből olyan ruhát vásárolnak Leventének, ami az izmokat stimulálja. – A jó dolgok mindig motiválnak, és ahol igazán nagy szükség van rám, ott mindenképpen jelen vagyok – mondja. – A szívemben mindig benne volt, hogy segítsek, jótékonykodjak.”
Kiemelt képek: Birton Szabolcs, Schumy Csaba/fotocentral.hu
