Hazai sztár

Gálvölgyi János és felesége, Judit – Barátságból lett évtizedek óta tartó házasság

Több mint 50 éve szeretik egymást. De hogy bírják ki veszekedések nélkül?

A színész 18 éves volt, Rodolfo lánya, leánykori nevén Gács Judit pedig 20 éves, amikor megismerték egymást. János sokáig udvarolt kiszemeltjének, aki eleinte nem vette komolyan a közeledést, mert úgy érezte, a fiú szinte még gyerek, túl éretlen hozzá. Ám az amatőr társulatnál eltöltött évek közelebb hozták őket egymáshoz, eleinte barátok voltak, de idővel elmélyült a kapcsolatuk, és szerelem lett belőle.

Előre kiveszekedték magukat

A pár öt évig járt együtt, mielőtt összeházasodtak. 1969-ben került sor a lánykérésre egy vasárnapi napon, ám nemcsak Juditnak kellett igent mondani a nagy kérdésre, hanem édesapjának is, a híres bűvésznek. Rodolfónak feltett szándéka volt, hogy lányát egy olyan férfihoz adja, aki tisztességes szakmát űz, ám Jánost megismerve hamar megkedvelte a színészt – mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy később többször is álltak közösen a színpadon. A pár 1971-ben vonult az oltárhoz, azóta példás, harmonikus életet élnek. Amikor egyszer arról kérdezték őket, miért nincs köztük soha vita, Judit így felelt: „János öt évig udvarolt nekem, és ez idő alatt azt játszottuk, hogy elmondtuk egymásnak a rossz tulajdonságainkat, rossz szokásainkat. Hogy ne kapjon zsákbamacskát a másik” – magyarázta az asszony, aki elárulta, ebben az időszakban úgy kiveszekedték magukat, hogy többet már nem kellett. Fiatalon, 25 és 27 évesen váltak szülővé. Először Eszter lányuk jött a világra, majd őt követte a kisebbik, ­Dorka. János később több interjúban is elmondta: mindig is az volt az álma, hogy két lánya legyen.

1971-ben házasodtak össze (Fotó: Smagpictures)

Nem áldozat, nem gyötrelem

Persze az ő életük sem volt fenékig tejfel, vagy ahogy ők mondják: sok „gálvölgyük és gálhegyük” volt. A színész a mai napig elfoglalt ember, azt is lányai mesélték el, hogy annak idején a piros betűs ünnepeket is hozzá kellett igazítani. Ám feleségét, az orosz–angol bölcsészből lett fordítót ez nem zavarta különösebben. „Nagy mázlim van a nejemmel, mert ő az apja mellett még gyerekként megszokta, hogy nincs közös szilveszter, hiszen szórakoztatni kell a nagyérdeműt. Azt sem veti a szememre, ha a vasárnapi ebéd netán keddre esik, mert vasárnap dolgoznom kell.” Judit ezekből sosem csinált ügyet, ahogy abból sem, hogy más hétköznapi dolgait férje elfoglaltságához igazítsa. Arra például mindig ügyeltek, hogy közösen ebédeljenek, viszont ezt csak viszonylag későn tudták megtenni, délután három körül, hiszen a színész a nap első felében sokáig a színházban próbált. De Judit sosem panaszkodott, mindig büszkén mesélte, hogy férje ugyan utál bevásárolni, de azt nem hagyja, hogy neje cipekedjen, így vele tart. Ahogy a házimunkából is kiveszi a részét, mosogatni még szeret is, bár a fűnyíráshoz inkább kertészt hívnak. Látszólag a feleség sok áldozatot hozott a házasságukban, ám ő sosem érezte így. Egy interjúban úgy fogalmazott: „Ha azt akarom, hogy akit szeretek, annak a legjobb legyen, akkor ez nem áldozat, nem kínlódás, nem gyötrelem a részemről. Szívből csinálok mindent, mert ha szeretek valakit, akkor szeretem, és minden természetes.”

A házaspár gyerekeivel, Eszterrel és Dorkával (Fotó: Olajos Piroska)

Mindent együtt csinálnak

Lányaik már rég kirepültek, a színész és felesége ma már nagyszülők, három fiúunokájuk van, Simon, Dani és Ádám. És hogy mi a házasságuk titka? Hosszú lenne felsorolni, de egy biztosan: megbízhatnak egymásban, minden gondjukat megoszthatják a másikkal, ennél pedig nem lehet biztosabb alapja egy házasságnak. Másrészről, bármiről tudnak beszélgetni, és mivel Judit is jártas a színházi életben, János mindig kikérhette felesége véleményét színpadi teljesítményéről. A házaspár mindig szeretett utazni – belföldön, külföldön egyaránt, egyik kedvenc elfoglaltságuk ücsörögni egy tengerhez közeli erkélyen, ahol beszélgethetnek. Sosem titkolták, hogy nem tudják egymás nélkül elképzelni az életüket. „Nem bírnék, nem szeretnék János nélkül egy napot sem élni – nyilatkozta egyszer Judit, aki bölcsen úgy fogalmazott: – Azt hiszem, állandó boldogság nem létezik, de boldog pillanatok igen.”

Kiemelt kép: Olajos Piroska

A STORY MAGAZIN FRISS SZÁMÁT KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Kövess minket az Instagramon is!