Imád élni, nevetni, a zenéjével gyógyítani mások lelkét, és hisz az örökké tartó szerelemben. A Sztárban Sztár volt szereplője amennyire cserfes és pörgős, olyannyira szeret elmélyülni a saját érzéseiben is

Még interjú közben sem tud egy pillanatra nyugton maradni: folyamatosan izeg-mozog és gesztikulál. „Anyukám azt szokta mondani, hogy úgy robbantam ki belőle, mint egy energiabomba... Egyébként a szüleim nagyon ’őrültek’, így nem csoda, hogy bolondos nevelést kaptam tőlük. De tízéves koromban vadultam meg igazán, amikor már kiforrott a személyiségem” – nevet fel az énekesnő, aki nem tagadja, mindig is szeretett a középpontban lenni, és azt sugallni a környezetének: nem kell semmire sem ráfeszülni, nyugodtan engedjék el magukat.

„Anyu mindig megmenti a lelkem”

Bár a Sztárban Sztár szereplője kifele azt mutatja, nagyon laza, és minden lepereg róla, Ádám Sofi egy kifejezetten érzékeny, mély érzésű, tiszta lelkű lány. „Mindent a szívemre veszek... Ha valaki haragszik rám vagy úgy érzem, megsértettem a másikat, az engem nem hagy nyugodni. Nem szeretek rossz­ban lenni senkivel sem, ám rájöttem, el kell fogadnom, hogy nem szerethet mindenki – magyarázza, majd hozzáteszi, ha maga alatt van, olyankor az édesanyja az a valaki, aki egyből fel tudja vidítani. – Ő a legjobb barátnőm. Hálás vagyok, hogy mellettem áll, és ha kell, megmenti a lelkemet. Mivel sok mindent megélt, jó tanácsokkal lát el. Anya mellett Nemazalány Fanni az, aki szerintem életem végéig elkísér majd az utamon.”

„Jó néha egyedül”

Egy kis magány nem rettenti el az énekesnőt, sőt! Kifejezetten szeret egyedül lenni. Ilyenkor van ideje átgondolni a vele történteket, és azt, hogyan is legyen tovább. „A zene a legjobb társam, ha épp nincs mellettem senki. Ez az én gyógyszerem. Ha beteszem Amy Winehouse Back to Black albumát, egyből táncra perdülök a tükör előtt, és biztos lehetek abban, hogy minden kérdésemre meglesz a válasz. Próbálom nem homokba dugni a fejemet, hanem a hibáimból tanulni és fejlődni. Bevallom, ezen a nyáron túlságosan elengedtem a gyeplőt. Túlzásba vittem a bulizást, a vadulást és az alkoholfogyasztást. Volt, hogy azt éreztem, nagyon-nagyon mélypontra kerültem. Nem tudom, mi lett volna, ha nincs mellettem az anyukám. Végül stopot mondtam az ivászatra legalább fél évre – magyarázta mosolyogva Sofi, aki azt tanácsolja a fiataloknak, hogy próbáljanak minden pillanatot megélni, és bulizzanak felhőtlenül, de arra mindenképpen figyeljenek, hogy csak mértékkel igyanak. – Az sem mindegy, mikor, hol és kivel tesszük. Ha ugyanis spiccesen egyszer megered a szánk egy olyan ember előtt, aki előtt nem kellene, könnyen bajba kerülhetünk.”

„Képes vagyok elveszni”

Ha valaki, akkor ő hisz az örökké tartó szerelemben, és ugyan többször csalódott már, Sofi nem adja fel, hogy egyszer rátalál az igazi. „Hálás vagyok minden pillanatért, hiszen a jó és a rossz­ dolgok is egyfajta leckék. Voltam lent, és igyekszem tanulni belőle. Talán emiatt is van az, hogy most már nyugodt szívvel kimondhatom: el tudom engedni életem szerelmét, és minden jót kívánok neki. És hogy most van-e valakim? Rólam azt kell tudni, hogy egyébként sosem voltam még egyedül, de most egy ideje teljes mértékben elzárkóztam a szerelemtől. Ha ugyanis van mellettem egy társ, én képes vagyok elveszni, elmenni az illetővel a világ végére. Persze ez nem volt mindig így. Mint ahogyan azt a rapzenémben is mondom: előfordult, hogy nem palit kerestem magamnak, hanem rabszolgát” – nevet fel.